Digitalizáció hatása a könyvelési díjakra

Horváth Ilona cikke 

Ősszel nagyobb hangsúlyt kap a könyvelési szerződések felülvizsgálata, ekkor nézzük át tüzetesebben munkánk technikai feltételeit is. Ma már elérhetők olyan alkalmazások, könyvelő programok, amelyek nagyon sok automatizmust tartalmaznak, esetleg az ügyféllel együttműködve egy integrált rendszer használatát teszik lehetővé. A kevesebb manuális rögzítési munka, az ügyfél által beszkennelt bizonylatok, az integrált rendszerbe berögzített számla felvetheti annak gondolatát, hogy könyvelési díjunkat ez hogyan befolyásolja. Az elmúlt hónapokban össze is futottam ilyen jellegű kérdésekkel. Az én véleményem, ezek az alkalmazások célja elsődlegesen a mi munkánk könnyítése és a szolgáltatás színvonalának emelése. Persze munkánk jellegéből adódik, hogy a végeredmény az ügyfélnél is azonnal érződik, gyorsabban, pontosabb számokat kap a fizetendő adó nagyságáról, cége pénzügyi helyzetéről, és közben úgy tűnik, mintha mi kevesebbet dolgoznánk.

Azért, mert az ügyfél a kimenő számláit xml formátumában, a bankot az adott banknál elérhető formában, a bejövő számlákat szkennelve, esetleg ezeket excellben küldi el, és nem papíralapon adja át, az elvégzendő munka nem változott. Az adatrögzítésre fordítandó idő lerövidül ugyan, de az így megnyert időt egyéb tevékenységekre kell fordítani. Ugyanúgy el kell készíteni a megfelelő bevallásokat és a beszámolót, ennek felelőssége nem csökkent az automatizmusok használatával párhuzamosan. Senkinek nem jut eszébe, hogy egy építkezés azért kevesebbe kerüljön, mivel nem betonkeverővel keverik a betont, hanem mixerkocsival egy óra alatt kiöntik az alapot. A múltkor nálunk a mosógép szerelő először a laptopjával rácsatlakozott a mosógépre, amivel kiolvasta a hibát, és célirányosan csak ott szedte szét és azt az alkatrészt cserélte, amit előtte a számítógépével beazonosított. Meg sem fordult a fejemben, hogy ez így kevesebbe fog kerülni, annak ellenére, hogy nem kellett elcipelni a szervizbe, nem állt ott hetekig, és nem hívtak fel minimum háromszor, hogy hozzájárulok-e, hogy szétszedjék és a szükséges alkatrészt kicseréljék. A hipermarketben ugyanúgy ki kell fizetni a vásárolt áruk teljes árát, ha automata pénztárban fizetünk, mint mikor beállunk egy sorba, hogy pénztárosnál fizethessünk. De még sorolhatnám a más szakmák már működő automatizmusait. Persze találkozhatunk ezzel ellentétes jelenségekkel, például online rendeléseknél olcsóbban vásárolhatunk, de ezek nagy része marketing fogás, web-shopos rendelés esetén a raktározási költségeket megspórolt vállalkozás tudja az áraiban érvényesíteni a kedvezőbb árakat. Ilyen jellegű marketinggel mi is élhetünk, biztosíthatunk az ügyfélnek szkennert, rendszeres riportjelentéseket küldhetünk, hozzáférés biztosíthatunk bizonyos felületekhez, így szinte naponta belépve követheti cége állapotát. Ezzel is érzékeltetjük, hogy más jellegű - magasabb minőségű - szolgáltatást nyújtunk neki, mint amit megszokhatott.

Ezen programok megvásárlása, előfizetése pénzbe kerül, a betanulásuk és a használatuk időt és tanulást igényel. Már nem csak a jogszabályi környezetünket kell naprakészen ismernünk, hanem az általunk használt programok is igénylik, hogy tisztában legyük, egy - egy frissítéssel milyen új funkciók jelentek meg benne. A digitalizáció hatására lehet, hogy kevesebb alkalmazottal is el tudjuk látni a feladatunkat, de az alkalmazottak felé is elvárás, hogy ezeket a programokat megfelelően tudják használni, magasabban képzett alkalmazottra lesz szükség, magasabb bérért.

A digitális lehetőségek használatával a költségeink nem fognak csökkenni, így én nem látom annak lehetőségét, hogy a könyvelési díjak nominálisan lefelé mozduljanak el, és ezt az ügyfeleknek is meg kell érteniük. Sőt, ha úgy vesszük a magasabb hozzáadott értékű szolgáltatás ugyanazért az árért már önmagában is árcsökkenést jelent.