Kössük ne kössük?

Kössük ne kössük?

Kössük, ne kössük?

A hazai számlabekötések evolúciója (

Új év, sőt új évtized, ezzel együtt pedig újabb jogszabályi változások. Már jócskán benne vagyunk az évben, lassan az is felocsúdott, aki csak későn tért vissza a múltév végi pihenő után.

Habár az adótörvények változásai — mivel sokakat érint — általában nagy nyilvánosságot kapnak, ezáltal az aktuális módosításokat nagyjából mindenki ismeri és a piaci szereplőket sem éri váratlanul egy-egy új vagy a korábbihoz képest eltérő szabályozás. Ennek ellenére nem árt ezeket minél többször és minél több helyen ismertetni, hogy megfelelően rögzüljön az információ.

Tavaly év végén hirdették ki a versenyképesebb Magyarországért program keretében az egyes adózási tárgyú jogszabályok módosításáról szóló törvényt.

A cikkben erről, illetve annak is csak egy kis szeletéről, az Áfa törvényről értekezünk, azon belül is a számlák adóhatósági “bekötését” érintő változásokról. De először is nézzük meg, hogyan is alakult ki ez a kötelezettség!

A KEZDETEK

A történet 2018. januárjában kezdődött, amikor is először módosult úgy az Áfa törvény, hogy a hatálya alá tartozó (adó)alanyoknak adatot kell szolgáltatnia egyes, általuk kibocsátott számlákról.

A törvényhozó a gazdaság transzparensebbé tételét fokozatosan kezdte el bevezetni, hogy saját informatikai rendszereit is felkészíthesse, valamint hogy az érintett gazdasági szereplőket se érje sokként az új kötelezettség.

Ekkor még a bejelentés csak azokra a számlákra terjedt ki, melyekben az áthárított adó összege 1 millió forint volt, vagy meghaladta azt. A gyakorlatban ez a 27%-os Áfa-kulcsot alkalmazva azt jelentette, hogy körülbelül a nettó 3,9 millió összegű számlákra vonatkozott csak.

Különbség volt még a jelenlegi és az azt következő szabályozáshoz képest, hogy ezeknek a számláknak a bejelentését nem azonnal, vagy szinte azonnal kellett teljesíteni, hanem csak abban az adómegállapítási időszakról teljesítendő bevallásban, amelyben az adóalany az ügylet teljesítését vagy az előleg megfizetését tanúsító számla alapján adólevonási jogot gyakorolt. (Gyakorlatilag a könyvelők végezték el a feladatot. Ha tudtunk róla, ha nem.)

EGGYEL NŐ A TÉT

Fél év elteltével — viszonylag gyorsan — jelentős változás lépett életbe a szabályozásban. A bejelentési értékhatár lecsökkent és már a 100.000 forintot elérő vagy azt meghaladó, szintén adóalany részére áthárított Áfa-tartalmú számlákra is kiterjesztették a bejelentési kötelezettséget.

A szabályozásban megjelent még egy 500.000 forintos értékhatár is, azonban ennek nem a bejelentési kötelezettségre, hanem annak a teljesítési határidejére volt hatása. Míg a 100 ezres Áfa-tartalmú számlák bejelentésére a kibocsátástól számított 5 naptári nap állt rendelkezésre, addig az 500 ezresek esetében ez a határidő a kibocsátást követő napra rövidült.

Még egy lényegi különbség az Áfa törvény két időállapota között, hogy míg az első időállapot általánosan számláról beszélt, addig a törvény 2018. július 1-jétől hatályos változata már különbséget tett a nyomdai úton előállított számlatömbbel kiállított számlák és az elektronikus úton előállított számlák között, melynek a bejelentés módjára volt hatása.

Míg a kézi számlákra a fenti bejelentési határidő vonatkozott, addig a számlázó programmal kiállított és az adatszolgáltatási értékhatárt elérő számlákat a vonatkozó miniszteri rendelet szerint a számla kiállítását követően azonnal kellett jelenteni, így a programokkal szemben követelménnyé vált, hogy erre képesek legyenek.

Ez, de főleg a kézi számláknál meghatározott rövid határidő igazi áttörést okozott az online számlázó piacon, hiszen a “gyorsjelentések” miatt, már egyáltalán nem volt mókás egy könyvelőnek ezt a feladatot is ellátni.

JÖVŐ 1.0

Na de beszéljünk végre a fontos dolgokról is. Idén július 1-től ismét változik a szabályozás, amelynek értelmében, a bejelentés már valamennyi, belföldi adóalanyok közötti ügylettel kapcsolatosan kötelezővé teszi a bejelentést, függetlenül az Áfa összegétől.

Az 500 ezres értékhatár megmaradt, amely esetben továbbra is a kiállítást követő 1 nap a kézileg kiállított számla bejelentési határideje, míg minden egyéb esetben a határidő a kiállítást követő 4 naptári napra módosult. Az elektronikus úton előállított számlák bejelentésének továbbra is azonnalinak kell lennie.

JÖVŐ 2.0

Úgy tűnik a számla adatainak beküldésével kapcsolatos projektek megvalósítására és kiterjesztésére fél éves etapokat írt elő a jogalkotó, mivel a tavaly év végi módosítás alapján már a következő változás időpontja is tudható.

A 2021. január 1-től hatályba lépő új szabályozás következtében a bejelentési kötelezettség kiterjed majd valamennyi belföldi teljesítésű számlára, így azokra is, amelyeknél nem adóalany, hanem természetes személy a vevő.

MILYEN ADATOKAT KELL BEJELENTENI?

A továbbiakban eltekintenék a történeti áttekintéstől, így nézzük, hogy jelenleg mely — a jövőben sem változó — adatok szolgáltatását várja tőlünk az adóhatóság.

Leegyszerűsítve a kérdést, mindent amit az Áfa törvény a számla kötelező adattartalmaként előír. Így be kell jelenteni a számla kibocsátásának keltét, a számla sorszámát, a termék értékesítőjének és beszerzőjének illetve szolgáltatás nyújtójának és igénybevevőjének adatait, az Áfa nélküli értéket, az alkalmazott Áfa kulcsot és így tovább.

Habár eddig csak számlákról volt szó, a törvény szerint azonban jelenteni kell a számlával egy tekintet alá eső okirat vonatkozásában a minimális tartalomként előírt adatokat is, így legalább a kibocsátás keltét, az okirat sorszámát, hivatkozást arra a számlára, amelynek adattartalmát az okirat módosítja illetve a számla azon adatait melyet a módosítás érint és ha ez számszerűsíthető akkor ezt is. (Ez egyébként továbbra is valószínűleg a könyvelők dolga lesz, és megvalósításához egy komolyabb agymosáson kell mind a vállalkozónak, mind könyvelőiknek valószínűleg átmenni, hiszen annyira atipikusak ezek a típusú ügyletek)

A BEJELENTÉS TELJESÍTÉSE

Ahogy arra fentebb utaltam, ha számlázó programot használunk nincs gondunk a bejelentéssel, mivel jogszabályi követelmény, hogy a program képes legyen azonnali adatátvitelre, azaz kiállítást követően az adatokat jelentse az adóhatóság részére.

Ha viszont még kézi számlát használunk, úgy az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésével kapcsolatban feladatunk van. Egyrészt oda kell figyelni az egyes értékhatárokra, valamint az ezekhez kapcsolódó határidőkre. Ezen túlmenően a kézi kiállítású számlák adatait a NAV által üzemeltett oldalon online kell manuálsan rögzítenünk és elküldenünk az adóhatóság részére.

MIÉRT JÓ EZ NEKEM?

Sokan — főként a számlatömböt használók — teherként élhetik meg ennek a kötelezettségnek a teljesítését, azonban a számlák bekötésének számos előnye is van.

A legfontosabb, hogy - bárki bármit is állít- aki már használt online számlázót, az tudja, hogy ez egy lényegesen gyorsabb módja a számlázásnak. Mivel azonban “nagy fájás” van a téma körül (vö: “most hogy nyomtatom majd ki?”), valószínűleg a közeljövőben még több innováció és ötlet fogja segíteni a papírfüggő vállalkozókat.

Az online számlázás környezetbarát. A “klímatéma” sokszor olyan, mintha “csak beszélni” kellene róla és megoldódik. Mostmár azonban tényleg ideje elszégyellnünk magunkat és a hasonló lehetőségeket, ahol könnyen környezetkímélőbb technológiára válthatunk megragadni. Az, hogy egy vállalkozás működtetése során kizárólag saját profitunk hajszolását állítjuk a központba, már egyáltalán nem trendi.

Az intézkedés hatására fehérebb gazdaságban élhetsz, amely bár általunk közvetlenül kevésbé érezhető előnyökkel jár, hosszú távon (talán) gazdaságunk fellendülését jelenti.

Az online számlázás elősegíti a digitalizációt, mivel egyre inkább a számlák elektronikus kiállítását szorgalmazza, amely állami szerveknél kevésbé jellemző, progresszív gondolkodást sugall. Büszkék vagyunk rá vagy sem, szerencsés-e ez, vagy sem, de olyan országban élhetsz, ahol a számviteli digitalizáció legnagyobb innovátora maga az állam. (azért megemlítendő, hogy miután, (mielőtt) mindent lát majd a nagy tesvér, érdemes saját “vállalkozói” jogainkkal is foglakozni, nemcsak a személyes adatokhoz fűződőkkel. Nem olyan vicces a gazdaság fehérítés oltárán átadni minden ár- és volumen információt vállalkozásunkról.)

Az elektronikus számlázásra való átállás lehetővé teszi számunkra, hogy számos további, az elektronikus számlán alapuló, azt kiegészítő digitális szolgáltatást vehessünk igénybe, mely nem csak a vállalkozásunkat teheti hatékonyabbá és átláthatóbbá, de az életünket is megkönnyítheti, sőt több szabadidőt adhat. (adatvizualizációs eszközök, könyvelést és adatrögzítést segítő alkalmazások, vagy akár számlaadatokra alapuló digitalizált tanácsadás, mint például az egyre népszerűbb autokata)

Amit viszont akár saját bőrünkön is tapasztalhatunk majd, hogy az adóhatóság tervei között szerepel, hogy a jövőben — azaz ha minden jól megy már a következő évtől — a beküldött számlák alapján elkészítse a vállalkozások Áfa bevallását, ezzel is megkönnyítve adminisztratív terheiket. Ez egyébként, a legutóbbi véglegesnek tekinthető xml struktúrával kapcsolatos “visszalépésnek” köszönhetően, egyelőre úgy néz ki távolabb van.

Az eredeti cikk itt jelent meg

Előző cikk Drasztikus átalakulás előtt a könyvelő szakma (Portfolio.hu)
Következő cikk Megérkezett a valódi papírmentes iroda!

Kommentek

uyeilul - 2020 szeptember 8

] Buy Amoxicillin saw.kvbn.modernkonyveles.com.sug.gu http://mewkid.net/when-is-xuxlya/

akavejiaz - 2020 szeptember 8
500mg Capsules[/url] Buy Amoxicillin fje.kbzr.modernkonyveles.com.rnd.qa http://mewkid.net/when-is-xuxlya/
ihoyuxaejogb - 2020 szeptember 8
500mg Capsules[/url] Amoxicillin Online vjf.sujf.modernkonyveles.com.gqo.es http://mewkid.net/when-is-xuxlya/
ocazevubat - 2020 szeptember 8
500 Mg[/url] Amoxicillin huv.pbap.modernkonyveles.com.uon.ql http://mewkid.net/when-is-xuxlya/
oRUenyGM - 2020 május 30

HRAyoESiZNXW

TuzVWhUkbaDi - 2020 május 30

RTJjCAipEz

NEkLXbhSmPTrfId - 2020 április 19

RtbGFwyCoUQOJIx

bsJxIowMfqdYiglL - 2020 április 19

EGzNaFyWBVqmASt

FRhuqMDYxCw - 2020 március 17

CWmyNhjplH

CMTOcYNvHpXiQ - 2020 március 17

kgTMlebpERF

Kommenteld

Ez szükséges